Az éktelen hangosan dübörgött
Az éktelen hangosan dübörögött,
A kő testet követelt,
Míg az én hangja csak halkan szólt,
Egy sóhajt énekelt.
Ugyan ki hallotta meg?
Döngött a konok föld,
Égbe üvöltött az éktelen,
Míg az én csak suttogva szólt,
És hang nélkül énekelt
Ugyan ki hallgatta meg?
A vértől égő eső az égből aláhullt,
Mohón korgott érte a száraz rög gyomra
Az én csak csendből,
Az egyből rajzolt lágy hangokat
De Őt ki hallotta?