Fejes Anikó ÉLETFA

netkötet és netgaléria az Irodalmi Rádió szerkesztésében

Karácsony

Már megint eljött a karácsony napja
Az egyedüllét bent ül a mellkasokban
Nyüzsgő zaklatottság tombol agyakban
De a szép tárgyak rengetege eltompítja

Elmúlt egy esztendő, változtunk talán?
Van-e új erőnk, amit felajánlhatnánk?
Kiszikkadt szívvel, belül üres üreggel
Adunk árva aranyat, pazar ajándékokat

Görnyed hátunk, könnyeink nyomják
Elsötétült szemeink a sarat bámulják
Életek vaslánca, vakságunk rabsága
Örök körforgásban drámáját játssza

Ahogy telik az időnk, úgy múlik a jövőnk
Alakul minden, érik bennünk az ember
A súly még nehéz, de többet ért az ész
Ébredezik a szem, már látni jobban mer

És eljön végre az új karácsony éje
Nyugalom szép estje, áldottság fénye
Öleli lelkünk, megkönnyíti terhünk
A szeretet lénye van ma mellettünk